Egy nagyra tartott színészre emlékezhetünk szenzációs alakításairól – de legfőképp az arcáról. Minden nagy színészünkről van egy fotó, amelyről ismeri az ország: egy jellegzetes beállítás, arckifejezés, tekintet velünk maradt a művész halála után is. Inkey Alice ilyen képeket készített.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Az 1940-ben született Inkey Alice pályáját igazolványképek készítésével kezdte tizenévesen, s mint mondja, ez nem volt túl izgalmas feladat, így ha szép arcú alany tért be hozzá, gyorsan készített róla néhány „sztárfotót”, olyasmiket, amilyeneket édesapjánál, a kor talán legnagyobb fotósánál, Inkey Tibornál látott. A fényképész-szövetkezet nem nézte jó szemmel, hogy túl sok filmet használ el a lány – bár az utórendelésekkel a költségvetési hiányt mindig behozta –, és „egyébként is unalmas munka volt”, így amint tehette, Alice a filmgyárhoz igazolt. Az elvállalt retusőri munka eldöntötte sorsát, s idővel – édesapja mellett – az egyik legnagyobb hazai standfotósként tartották számon.
Első önálló filmjében, a Mici néni két élete című klasszikusban Páger Antal és Kiss Manyi fotósaként debütált. „Rettentően izgultam, felvonult a színészcsapat, csupa olyan nagyvad, akitől kirázza az embert a hideg. Nagyon meg akartam felelni, dolgoztam, ők pedig elfogadtak, mert filmes családból jövök” – meséli Alice. Mesterének Illés Györgyöt, a kétszeres Kossuth-díjas operatőrt tartja, akivel a Mici néni két élete után rögtön a Pacsirtát, majd nyolc másik nagyjátékfilmet készített sorozatban. „Éveken át dolgoztam Gyuri bácsival, így a legnagyobb rendezőink, Makk Károly, Fábri Zoltán és az operatőr Sára Sándor mellett tanultam a szakmát” – mondja. Elővesz egy fotóalbumot: a lapokon egymást követi Latinovits Zoltán, Bujtor István, Dajka Margit, Törőcsik Mari, Venczel Vera és még sokan mások, az elmúlt évtizedek legnagyobb színészlegendái.
Olaszországban a bemutatása évében, 2023-ban többen voltak rá kíváncsiak, mint az agyonmarketingelt Oppenheimerre vagy a Barbie-ra, sőt mára minden idők ötödik legnézettebb olasz filmje lett. Teljesen megérdemelten: a Miénk lesz a holnap úgy beszél a szegénységről, az örökölt traumákról és nem utolsósorban a nők kiszolgáltatottságáról, hogy a végén a reményt visszük haza belőle.
Szép summa üti a markát annak a német személynek, aki a Facebook használatával jelentkezett be egy oldalra: az EU Bírósága a GDPR megsértése miatt marasztalta el a Bizottságot.
Hamarosan a felhasználók ítélkezhetnek a hírekről – éppen úgy, mint régen.
Ahogy általában, úgy a mozirajongóknak az idei évben sem kell otthon ülniük. Bár 2025 legjobban várt filmjei egyelőre meglehetősen szűk felhozatallal rendelkeznek, öt kedvencet azért könnyen találni.
A készülő film egyedi nézőpontból nyújt majd betekintést a First Lady magánéletébe.
Felpanaszolták, hogy a sikeres filmek csak 16 százalékát rendezték nők, pedig ez égadta világon senkit nem érdekel, hogy mi a film rendezőjének a neme.
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
Csibi Krisztina szerint az újdonsült pártvezérnek – eddigi rövidke politikai pályafutása során – nem ez az első ellentmondásos megnyilvánulása.
