Egy nagyra tartott színészre emlékezhetünk szenzációs alakításairól – de legfőképp az arcáról. Minden nagy színészünkről van egy fotó, amelyről ismeri az ország: egy jellegzetes beállítás, arckifejezés, tekintet velünk maradt a művész halála után is. Inkey Alice ilyen képeket készített.
2021. február 17. 13:23
p
2
5
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Az 1940-ben született Inkey Alice pályáját igazolványképek készítésével kezdte tizenévesen, s mint mondja, ez nem volt túl izgalmas feladat, így ha szép arcú alany tért be hozzá, gyorsan készített róla néhány „sztárfotót”, olyasmiket, amilyeneket édesapjánál, a kor talán legnagyobb fotósánál, Inkey Tibornál látott. A fényképész-szövetkezet nem nézte jó szemmel, hogy túl sok filmet használ el a lány – bár az utórendelésekkel a költségvetési hiányt mindig behozta –, és „egyébként is unalmas munka volt”, így amint tehette, Alice a filmgyárhoz igazolt. Az elvállalt retusőri munka eldöntötte sorsát, s idővel – édesapja mellett – az egyik legnagyobb hazai standfotósként tartották számon.
Első önálló filmjében, a Mici néni két élete című klasszikusban Páger Antal és Kiss Manyi fotósaként debütált. „Rettentően izgultam, felvonult a színészcsapat, csupa olyan nagyvad, akitől kirázza az embert a hideg. Nagyon meg akartam felelni, dolgoztam, ők pedig elfogadtak, mert filmes családból jövök” – meséli Alice. Mesterének Illés Györgyöt, a kétszeres Kossuth-díjas operatőrt tartja, akivel a Mici néni két élete után rögtön a Pacsirtát, majd nyolc másik nagyjátékfilmet készített sorozatban. „Éveken át dolgoztam Gyuri bácsival, így a legnagyobb rendezőink, Makk Károly, Fábri Zoltán és az operatőr Sára Sándor mellett tanultam a szakmát” – mondja. Elővesz egy fotóalbumot: a lapokon egymást követi Latinovits Zoltán, Bujtor István, Dajka Margit, Törőcsik Mari, Venczel Vera és még sokan mások, az elmúlt évtizedek legnagyobb színészlegendái.
Olaszországban a bemutatása évében, 2023-ban többen voltak rá kíváncsiak, mint az agyonmarketingelt Oppenheimerre vagy a Barbie-ra, sőt mára minden idők ötödik legnézettebb olasz filmje lett. Teljesen megérdemelten: a Miénk lesz a holnap úgy beszél a szegénységről, az örökölt traumákról és nem utolsósorban a nők kiszolgáltatottságáról, hogy a végén a reményt visszük haza belőle.
Szép summa üti a markát annak a német személynek, aki a Facebook használatával jelentkezett be egy oldalra: az EU Bírósága a GDPR megsértése miatt marasztalta el a Bizottságot.
Ahogy általában, úgy a mozirajongóknak az idei évben sem kell otthon ülniük. Bár 2025 legjobban várt filmjei egyelőre meglehetősen szűk felhozatallal rendelkeznek, öt kedvencet azért könnyen találni.
Felpanaszolták, hogy a sikeres filmek csak 16 százalékát rendezték nők, pedig ez égadta világon senkit nem érdekel, hogy mi a film rendezőjének a neme.
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...